HTML

Nyíregyháza

2010.02.22. 12:54 Wanecica

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több, mint 116 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően megkerülhetetlen. A közelében három országhatár (Szlovákia, Ukrajna, Románia) található, kelet és nyugat közötti hídszerepe elvitathatatlan. Közkeletű beceneve: „Nyíregy”.

Az Észak-Alföld második legjelentősebb települése vonzó turisztikai célpontnak számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.

Fekvése

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Észak-Magyarország legjelentősebb városa, minden szempontból a térség központja. A Nyírség központjában fekszik, mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat. A 4-es, 41-es,36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.

 

Története

Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerez. Bocskai István 1605-ben foglalja el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolják.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát,ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen mellett az Észak-Alföldi régió másik legfontosabb városa.

Demográfiai adatok

Nyíregyháza népességszámának növekedése nagymértékben megnőtt az 1960/70-es években. Az évek folyamán pár ezer fővel csökkent a népességszáma, ez elenyésző az országos mutatókhoz viszonyítva. A város népességszámának változását láthatjuk 1900-tól:

  • 1900 - 28 073
  • 1910 - 33 444
  • 1920 - 38 751
  • 1930 - 46 522
  • 1940 - 53 917
  • 1950 - 48 382
  • 1960 - 56 943
  • 1970 - 75 245
  • 1980 - 108 235
  • 1989 - 119 333 (népességi rekord)
  • 1990 - 114 152
  • 2000 - 112 419
  • 2009 - 117 597

 

 

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány és 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fős roma közösséget jelent.

 

Látnivalók

Arborétum,fűvészkert


Belváros

  • Városháza (Kossuth tér)
  • Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
  • Megyeháza (Hõsök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
  • Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
  • Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
  • Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyûjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
  • Városi Galéria (Selyem utca)
  • Római katolikus templom (Dózsa György út)
  • Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
  • Református templom (Kálvin tér)
  • Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
  • Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
  • Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
  • Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
  • Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény


Város

 

  • Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)

a Nyírség fővárosában rendezik meg a Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét, azaz a VIDOR fesztivált, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja, vagy a Gyümölcskarnevált, amely érzékletes példa arra, hogy az ország legkeletibb megyéjében termelik a legtöbb, ízletes magyar gyümölcsöt.

 

 

Sóstógyógyfürdő

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben.

Európa-hírű a Sóstói Állatpark, ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él. A Sóstói Múzeumfalu, mely a megye tájegységeinek népi építészetét mutatja be, 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni. A Sóstó ZOO (Nyíregyházi Állatpark) a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. Média:Peldaegyketto.ogg

 

 

Strandok

 

  • Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
  • Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
  • Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aqaparkja.

 

Városrészek

 

 

Oktatás

 

Felsőfokú Intézmények

 

 

Középfokú Intézmények

 

 

Alapfokú Intézmények

 

  • 13.sz Általános Iskola
  • Benczúr Gyula Általános Iskola
  • Bem József Általános Iskola
  • Evangélikus Általános Iskola
  • Gárdonyi Géza Általános iskola
  • Göllesz Viktor Specilális Szakiskola és Általános Iskola
  • Herman Ottó Általános Iskola - Oros
  • Hunyadi Mátyás Általános Iskola
  • Jókai Mór Református Általános Iskola
  • Kazinczy Ferenc Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Általános Iskola
  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Móricz Zsigmond Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Szabó L. Általános Iskola
  • Szőlőskerti Általános Iskola - Nyírszőlős
  • Váci Mihály Általános Iskola
  • Vécsey Károly Általános Iskola
  • Zelk Zoltán Általános és Német Kéttanítási Nyelvű Iskola
  • Zeneiskola
  • Nevelési Tanácsadó
  • Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
  • Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola

Kultúra

  • intézmények
  • események
    • Vidor Fesztivál minden év augusztus-szeptemberében megrendezésre kerülő összművészeti fesztivál
    • Nyírségi ősz minden szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál
    • Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. Szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon
    • Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni(kóstolójegyek ellenében, ami 100Ft volt idén)Magyarországról, és a környező országokból

Közlekedés

 

Közúti közlekedés

 

Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az M3-as autópálya és továbbá 4 országos főút 4, 36, 38, 41-es számú főútvonalak és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései felé biztosítanak összeköttetést. A régió jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Szabolcs Volán Zrt. indít távolsági járatokat.

Nyíregyháza közúthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagyon nagy terhelés hárul. A belvárost egy 2X2 sávos "nagykörút" veszi körül. A szűk városközpontot pedig a "kiskörút" határolja, aminek az északi, a keleti és a déli része már elkészült. A várost nemrégiben elérő M3-as autópálya remélhetőleg csökkenteni fogja a belvároson átmenő utak forgalmát, terhelését. Az autópálya átadásával egy időben átadták a keleti elkerülő utat (403-as főút) ami lehetőséget ad, hogy Budapest felől, Záhony felé közlekedők elkerülhessék a várost, illetve a Záhonytól Budapest ill. Debrecen felé érkezőknek sem kell áthaladniuk a városon. Nyíregyháza-körgyűrű-nek része a már kész 403-as főút és a várostól délre fekvő M3-as autópálya. A körgyűrű még hiányzó nyugati része a 338-as főút (már engedélyezve, de az építkezés kezdete még nem ismert) és az északi szektor.

Nyíregyháza modern vasútállomása a város felől a Nyírvidéki Kisvasút sínpárjával

Vasúti közlekedés 

Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100-as, Budapest - Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 100c számú fővonal, és a 116-os számú Vásárosnaménybe vezető mellékvonal. Ezen kívül az állomás mellől indulnak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. Nyíregyházai egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja.

 

 

Légi közlekedés

 

  • Információ
  • Városnéző repülők és "légitaxi" is van.

 

Tömegközlekedés

Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a Vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal. Távolsági buszok indulnak innen minden irányba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte összes fontosabb vagy nagyobb települését érinti egy távolsági járat, illetve a város irányít buszokat a régió nagyobb településeire, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, és Heves megyébe is.

Testvérvárosai

Híres emberek

 

 

 

 

VIDEÓ

 

 

 

 

 

Ugrás Nyíregyháza település honlapjára
www.nyiregyhaza.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://perlasca193.blog.hu/api/trackback/id/tr911780675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása